Pszichochem

A  “kártyás” feladat  ismertetése

Egy P. C. Wason nevű pszichológus kutató a 60-as évek végén, a problémamegoldó gondolkodást vizsgálva, találta ki a következő feladatot:

“Egy asztalon  4 db kártyát látsz magad előtt, egyik oldalon számok vannak, másikon betűk.  Ezt látod a kártyákon: E,4,7,K. A másik oldalát a kártyáknak nem láthatod. Egy szabály szerint “ha az egyik oldalon magánhangzó van , a másik oldalon páros számnak kell lennie”. Ezek közül mely kártyák sérthetik ezt a szabályt? “

Azt találták, hogy az átlag populáció kb. 4 %-a adja csak a helyes választ : (E,7).

Az E magánhangzó, tehát meg kell nézni a másik oldalt/ sértheti a szabályt-ha a másik oldalon egy páratlan szám van. Sokan a 4-est választják még ki, de ez nem jó megoldás. Nézzük, mi lehet a másik oldalon? Magánhangzó-akkor nem sérti a szabályt. Mássalhangzó-erről viszont nem szól a szabály, mássalhangzóval tehát bármi állhat, a fenti feltételek között.
 Ha viszont a 7-est ábrázoló kártya másik oldalán egy magánhangzó  lenne, az újfent sérti a szabályt, hisz akkor az egyik oldalon egy magánhangzó van, a másikon meg egy páratlan szám.

Egy másik változatban a kártyákon kevésbé absztrakt fogalmakat ábrázoltak: pl. kóla, bor, 14, 25.
Itt a szabály az volt, hogyha valaki alkoholt iszik, 18 évesnél idősebbnek kell lennie.
Ennél a sorozatnál viszont már 60-70% körüli jó megoldást mértek, (14, bor) holott logikai értelemben a két feladat ugyanaz.

Számtalan vizsgálatot végeztek, nagyon sok modell és elmélet készült, hogy miért van ez így, de egyelőre nincs egységesen elfogadott álláspont.

Az egyik-sokak által támogatott elmélet szerint -a különbséget az okozza, hogy egyrészt absztrakt fogalmakkal az emberek eleve nehezebben bánnak, másrészt a második esetben egy mindenki által ismert  “társadalmi szabály” is támogatja a jó megoldást.

Más elméletek szerint egyes emberek racionális IQ-ja magasabb, gyakorlottak az ilyen feladatok megoldásában, ők tartalomtól és szabálytól függetlenül jó megoldásokat adnak.

Úgy tűnik, azt még senki nem vizsgálta, hogy mi a helyzet akkor, ha a megoldást támogató szabály valamely szakterülethez kötődik. Ezért én három kémiai feladatot találtam ki.

Az egyiknél a kártyák felirata: 12, 2, víz, sósav. A szabály, az hogy ha az egyik oldalon sav van, a másik oldalon a pH-nak 7-nél kisebbnek kell lenni. Itt elvileg  egy minden középiskolás által ismert szabályról van szó, a savak pH-ja kisebb, mint 7.
( Jó megoldás: 12, sósav)

A másik esetben a kártyákon S, Fe, NaCl, C4H10, felirat van, itt a szabály: “ha az egyik oldalon szerves vegyület van, a másik oldalon nemfémes elemnek kell lenni”  Itt a kapcsolat véletlenszerű a kártyák tartalma között.
( Jó megoldás: Fe, C4H10)

A harmadik feladatnál a kártyákon található felirat: konyhasó, benzin, asztal feletti polc, acélszekrény. A szabály az, hogy gyúlékony folyadékot zárt fémszekrényben kell tárolni.
Ez a feladat hasonlít jellegében leginkább az “alkoholosra”.
 ( Jó megoldás: benzin, asztal feletti polc)

Többféle kérdés is felvethető: Vajon több jó megoldást fognak adni a kémia “szakértők” ( vegyészek, egyetemisták, kémiatagozatos középiskolások) a kémia feladatokra , mint az eredeti számos/betűsre?
Jobbak lesznek a szakértők megoldásai, mint a nem “szakértőké” , a kémia feladatoknál? Lesz eltérés a jó megoldások számában, akár a nem szakértőknél, akár a szakértőknél, a szabállyal támogatott kémia feladat és a szabállyal nem támogatott kémia feladat között?

Kétféle instrukcióval ellátott feladatsorozat is készült, és a kitöltők különböző sorrendben kapták  feladatokat, mindkét feltételnek lehet hatása az eredményekre

A humán és a matematika tagozatos gimnazisták ( illetve bölcsészek és nem vegyész TTK-sok)   egyfajta kontroll csoportként is szolgálnak az adott korosztálynál. Vizsgálható kérdés, hogy az életkor előrehaladtával valószínűleg nő a formális logikát kívánó feladatokban való gyakorlottság.

 A kémiát tanulóknál  nő a “szakértőség” szintje, ami természetesen nem az adott szabály ismeretét befolyásolja- hisz az már elvileg mindenki számára ismert- hanem az “előhívhatóságát”. Vajon megjelenik -e ez a helyes megoldások számának növekedésében?

A matematika iránt jobban érdeklődőknél várható, hogy a tartalomtól függetlenül jelenik meg több jó megoldás.

Miután a feladatokra csak viszonylag alacsony százalékban várható helyes megoldás -a statisztikai értékelhetőség miatt is-viszonylag sok kísérleti adatra van szükség.

A kísérlet végleges eredményéről március végén várható egy összefoglaló.